Az AUA (Athéni Agrártudományi Egyetem), amelyet Dimitrios Savvas professzor képvisel, az ECONUTRI projekt koordinátora. A koordinátor képviseli a konzorciumot a REA felé, elősegíti és felügyeli a projekt általános technikai és tudományos előrehaladását, és biztosítja a más vonatkozó projektekkel való hálózati kapcsolatokat.

Az AUA mind a 7 munkacsomagban részt vesz. Ezek a következők:

• WP1: Kommunikációs, terjesztési és hasznosítási tevékenységek,
• WP2: Innovatív technológiák a trágyából és más szerves anyagokból származó tápanyagszennyezés csökkentésére,
• WP3: A talaj és a víz tápanyagszennyezését csökkentő innovatív termesztéstechnológiák a műtrágyahasználat optimalizálásával,
• WP4: Az üvegházhatású gázok (GHG) és NH3 kibocsátását csökkentő természetalapú technológiák,
• WP5: Környezeti hatások, életciklus-elemzés és társadalmi-gazdasági szempontok,
• WP6: Adatkezelés és rendszerszintű elemzés és
• WP7: Projektmenedzsment és koordináció, amelynek vezetője az AUA.

Az AUA szerepét az egyes munkacsoportokban az alábbiakban ismertetjük.

Az 1. munkacsoportban az AUA valamennyi partnere különböző tevékenységek révén részt vesz a projekt kommunikációjában, terjesztésében és hasznosításában. A célkitűzések elérését olyan tevékenységek segítik, mint a tudományos publikációk, a konferenciákon/műhelyeken való részvétel, a projektről szóló hírlevél, a nyilvánosság tájékoztatása az online és a helyi médiában való megjelenés révén, az ipari érdekelt felekkel való kapcsolattartás, videók, valamint a közösségi médiában való erőteljes jelenlét. Az AUA továbbá mindkét változatban, különösen a talajban termesztett növényeknél használt DSS NUTRISENSE és a talaj nélküli növényeknél használt második változatban, a drénvíz újrahasznosításának támogatására helyezve a hangsúlyt, fokozni fogja a DSS NUTRISENSE hasznosítását.

A WP1-ben az AUA(Mezőgazdasági Géprendszerek Laboratóriuma) hozzájárul a 2.2. feladathoz, amelynek címe: „A kalibrációs technológiák optimalizálása és a származtatott termékek alkalmazása”. Az AUA optimalizálni és bemutatni fogja a trágya és a hígtrágya N- és P-tartalmának kiegyensúlyozására, a tápanyagtartalomnak a növények igényeihez való igazítására, valamint a pH beállítására szolgáló technológiákat, hogy a tárolás és a kijuttatás során 20%-kal csökkenjen a N-veszteség. Az AUA hozzájárulása elsősorban a talaj tápanyagainak pontos becslésén alapuló, a hígtrágya befecskendezésének helyspecifikus alkalmazására szolgáló intelligens vezérlő kifejlesztését, validálását és bemutatását foglalja magában.

A 3. munkacsoportban az AUA négy különböző feladathoz járul hozzá.

A oldalon. 3.1. feladat, „Innovatív modellek és technológiák a szántóföldi növények N/P-kibocsátásának ellenőrzésére” címmel, AUA (Mezőgazdasági géprendszerek laboratóriuma) egy új, precíziós műtrágyázáson alapuló technológiát fog optimalizálni, validálni és bemutatni szabadföldi kultúrákban a kijuttatott tápanyagok mennyiségének optimalizálására, ezáltal csökkentve a vízbe és a levegőbe jutó tápanyagveszteséget. Bár számos tanulmány foglalkozott a precíziós trágyázással, a kereskedelmi területeken nincsenek olyan pontos modellek, amelyek a spektrális képekből nyert vegetációs indexeken (VI) alapulnának. A kiválasztott kultúrák (őszi búza és burgonya) esetében először egy kereskedelmi szántóföldön végeznek egy fejlesztési tanulmányt, amely különböző műtrágya-tartalmú sávos parcellákat vizsgál, és amelyet egy hiperspektrális kamerával (AUA) ellátott drónfelvételek és az AUGMENTA egyedülálló, traktorra szerelt intelligens kamerája segítségével validálnak (https://www.augmenta.ag), amely a VI-ket és más termésparamétereket mér. E mérések alapján egy tápanyagmodellt hoznak létre, amely a VI-ket a növények tápanyag-állapotához igazítja. A modellt a későbbiekben növényenként öt kereskedelmi szántóföldön érzékeléssel kombinálva fogják használni; a műtrágyahasználatot és a terméshozamot mérni fogják.

A 3.2. feladatban, amelynek címe „Innovatív modellek/technológiák a talajban termesztett zöldségnövények N/P-kibocsátásának ellenőrzésére”, az AUA(Zöldségtermesztési Laboratórium) a talaj nélküli termesztők által használt NUTRISENSE szoftver(https://nutrisense.online/) továbbfejlesztésével kapott DSS-t fogja validálni és bemutatni. A kibővített NUTRISENSE (SOIL NUTRISENSE) pontosan kiszámítja a különböző növényfajok, főként szabadföldi és üvegházi zöldségek alaptrágyázásához és trágyázásához szükséges műtrágyaszükségletet, figyelembe véve az évszakot, az öntözővíz minőségét és a talajelemzést. A szoftvert a mediterrán környezetben (Görögországban) működő érdekelt felek fogják tesztelni és validálni, akik teljes körű hozzáférést és támogatást kapnak az ECONUTRI-tól.

Továbbá a 3.2. feladatban az AUA(Zöldségtermesztési Laboratórium) egy megfelelően megtervezett öntözőrendszert fog alkalmazni, amely minden egyes növény körül megfelelő mini locsolóberendezéseket használ, hogy folyamatosan/alternatív módon nedvesítse a talaj nagy/különböző részeit. Így a gyökérrendszer a talaj olyan részeire is kiterjed, amelyeket a szokásos csepegtető öntözőrendszerek használata esetén nem öntöznek. Az öntözőrendszer újszerű kialakításával a rendszeresen nedvesített talaj aliquotjának kiterjesztése lehetővé teszi egy kiterjedtebb gyökérrendszer kialakulását, amely nagyobb talajmennyiség szerves tömegét hasznosítja, ezáltal növelve a tápanyag-felhasználás hatékonyságát és korlátozva a nitrát kimosódását. Ennek eredményeképpen a növények által felhasznált talaj N-tartalékok jelentősen megnövekednek, ezáltal minimálisra csökken a további műtrágya kijuttatásának szükségessége a termesztési időszak alatt, és a termesztési időszak végét követő kimosódással történő nitrátveszteségek korlátozódnak.

A 3.3. feladatban, amelynek címe „Innovációk a tápanyag-újrahasznosítás maximalizálására és a NUE javítására a talaj nélküli termesztési rendszerekben”, az AUA(Zöldségtermesztési Laboratórium) továbbfejleszti, validálja és bemutatja az új trágyázási rendszert (FS) a trágyázási szennyvizek zárt, talaj nélküli termesztésben történő újrahasznosításának optimalizálására. Ez az FS a CG által kifejlesztett ionszelektív elektródákkal (ISE) van összekötve, és az AUA által kifejlesztett NUTRISENSE szoftverrel vezérelhető. A felhasználóbarát szoftverrel ellátott ISE-k használata lehetővé teszi a tápanyagkoncentrációk valós idejű nyomon követését a műtrágyázási szennyvízben, ezáltal lehetővé téve az optimális kiegészítő műtrágya kijuttatását a kívánt tápanyagkoncentráció fenntartása érdekében a tápoldatban. Így a termesztőket arra ösztönzik majd, hogy áttérjenek a trágyázási szennyvíz újrahasznosítására a talaj nélküli üvegházi növénytermesztésben, mivel megszűnik a tápanyagellátás bizonytalansága, amely visszatartja őket a zárt, talaj nélküli rendszerek bevezetésétől.

A oldalon. 3.4. feladat, „Innovatív növényfiziológiai megközelítések és műtrágyák a NUE javítására” címmel, AUA (Növénynemesítési laboratórium) kis RNS-eket (miRNS-eket és lncRNS-eket) fog használni a NUE-ban (azaz N és P) részt vevő kiválasztott gének szabályozására a paradicsomban található endogén RNSi gépezet kihasználásával a NUE fokozása érdekében. Az AUA már tanulmányozta és felhasználta a kis RNS-eket a génexpresszió szabályozására, különösen a növényi vírusok kezelésében. A kis RNS-ek köztudottan szabályozzák a növényi génexpressziót; a mikro RNS-ek (miRNS-ek) és a hosszú nem kódoló RNS-ek (lncRNS-ek) (amelyek hatékony miRNS-szivacsokként is működnek) a NUE-ban részt vevő gének (pl. NLP, NRT, PHO2) génexpressziójának szabályozásában vettek részt. A miRNS-ek és lncRNS-ek exogén alkalmazása/felvétele (levél- vagy gyökérfelvétel útján) a szekvencia-specifikus RNS-csendesítésen (RNAi) keresztül befolyásolhatja a génexpressziót és ezáltal a növényi fenotípust. Ezeknek a kis RNS-eknek a hatását paradicsomban fogják vizsgálni.

A 4. munkacsoportban az AUA három különböző feladathoz járul hozzá.

A 4.1. feladatban, amelynek címe „Az istállókból származó GHG- és _{NH3-kibocsátás} csökkentése”, az AUA(Farmszerkezetek laboratóriuma) takarmányösszetételeket és pontos takarmányozási módszereket tervez a baromfi számára, miközben az istálló léptékében méri ezek GHG- és _{NH3-kibocsátásra} gyakorolt hatását. A tevékenység a H2020 RES4LIVE projekt eredményeire és tevékenységeire épül, amelynek célja az volt, hogy integrált, költséghatékony és eseti szempontokat figyelembe vevő megújuló energiaforrásokat (RES) alkalmazó megoldásokat hozzon forgalomba a fosszilis energiaforrásoktól mentes állattenyésztés elérése érdekében. Az ECONUTRI projektben a PV-rendszerek telepítését és használatát az AUA baromfiüzemében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a költséghatékonyság szempontjából értékelik.

A 4.3. feladatban, amelynek címe „A szántóföldi kibocsátáscsökkentés”, az AUA(Szőlészeti Laboratórium) három olyan alternatív biogazdálkodási gyakorlatot fog validálni és bemutatni, amelyek képesek csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a szőlőültetvényeken az alábbiak alapján: (i) téli hüvelyesek termesztése zöldtrágyaként, (ii) a természetes talajtakaró kaszálása, vagy (iii) fahulladékok és szőlőtörkölyök felhasználása. Ezt a munkát a JHI-vel együttműködve végzik, amely hozzájárul az üvegházhatású gázok méréséhez. Ezeket a technológiákat, amelyek várhatóan 20-25%-kal csökkentik a _{N2O-kibocsátást}a hagyományos szervetlen N-trágyákhoz képest, két kereskedelmi szőlőültetvényen fogják bemutatni.

A 4.4. feladatban, amelynek címe „Kibocsátáscsökkentés nyomon követési visszajelzéssel”, az AUA(Mezőgazdasági Szerkezetek Laboratóriuma) validálja és demonstrálja a kereskedelmi forgalomban kapható kibocsátási/koncentráció-monitorozó eszközök hasznosságát az üvegházhatású gázok és az _NH3 kibocsátásának csökkentésében.

Az 5. munkacsoportban az AUA két különböző feladathoz járul hozzá.

Az 5.2. feladatban, amelynek címe „Életciklus-értékelés”, az AUA AUA(Mezőgazdasági Szerkezetek Laboratóriuma) az IGZ-vel együttműködve hozzájárul a környezeti értékelésekhez az életciklus-értékelés (LCA) alkalmazásával, a környezeti hatásokra összpontosítva három léptékben: helyi, regionális és globális szinten. Az 5.1. feladatban végzett szimulációkból származó adatkészleteket az LCA-elemzés bemeneti adataként fogják használni. Az 5.1. feladatban végzett szimulációk eredményei az inputok és outputok leltárával kapcsolatos adatigényeket táplálják a fókuszban lévő életciklus szakaszai mentén. A feladat tartalmazni fogja a célt és a hatókörét, a leltárelemzést és a környezeti hatások értékelését.

A oldalon. Feladat 5.3, „Társadalmi-gazdasági értékelés” címmel, AUA (Zöldségtermesztési laboratórium) támogatni fogja az ESSRG, a JHI és az UTH által végzett munkát a társadalmi-gazdasági tanulmányokban, amelyek a fogyasztóknak az 5.2. feladatban tesztelt három reprezentatív innováció társadalmi-gazdasági fenntarthatósággal kapcsolatos megértésére összpontosítanak, hogy feltárják a fogyasztók hajlandóságát a fenntartható mezőgazdasági termelésből származó élelmiszerek elfogadására.

A 6. munkacsoportban az AUA két különböző feladathoz járul hozzá.

A 6.1. feladatban, amelynek címe „Adatkezelés és szántóföldi/gazdasági szintű NBS-értékelések”, az AUA(Zöldségtermesztési Laboratórium) támogatja a JHI-t egy részletes adatkezelési terv kidolgozásában az adatkezelés legjobb gyakorlatainak biztosítása érdekében.

A 6.3. feladatban, amelynek címe „Policy-mapping, -codesign, & -recommendations”, az AUA(Laboratory of Vegetable Production) a JHI-vel és az ESSRG-vel együtt támogatja az SPI-t négy olyan politikai összefoglaló összeállításában, amelyek a döntéshozók számára egyszerű megfogalmazásban határozzák meg az átalakulási utakat a fenntartható tápanyag-gazdálkodást szolgáló NBS végrehajtásával kapcsolatban.

A WP7-ben az AUA a WP vezetője, és mind a négy feladathoz hozzájárul.

A 7.1. feladatban, amelynek címe „Projektkoordináció”, az AUA (Zöldségtermesztési Laboratórium) mint feladatvezető vállalja a projekt sikeres irányításához szükséges összes intézkedést, mind adminisztratív, mind pénzügyi szempontból, biztosítva a célkitűzések elérését és az elért eredmények hatásának maximalizálását. A koordinációs csoport biztosítja a munkacsoportok közötti zökkenőmentes koordinációt, valamint a teljesítmények és mérföldkövek időben történő benyújtását.

A METEC által koordinált, „Adminisztratív és pénzügyi irányítás” című 7.2. feladatban az AUA hozzájárul a következőkhöz: (i) folyamatos és hatékony igazgatási és pénzügyi irányítás; ii) az egyes projektpartnerek támogatása és segítése adminisztratív és pénzügyi kérdésekben, (iii) hathavonta költségellenőrzés annak biztosítása érdekében, hogy a kiadások összhangban legyenek a támogatási megállapodással és az EK iránymutatásaival; (iv) szerződéskezelés, beleértve szükség esetén a támogatási és konzorciumi megállapodások módosítását; (v) koordinálja a projektjelentések elkészítését és időben történő benyújtását. (vi) pénzügyi beszámolás a finanszírozó szerv felé.

A 7.3., „Monitoring és értékelés” elnevezésű feladatban az AUA (Zöldségtermesztési Laboratórium) mint a feladat vezetője (i) olyan projektmonitoring-eszközöket tervez, amelyek célja, hogy hatékony eszközöket biztosítsanak a projektkoordináció megkönnyítésére, ii) figyelemmel kíséri a projekt végrehajtásával és a pénzügyi források felhasználásával kapcsolatos előrehaladást; (iii) figyelemmel kíséri a teljesítendő feladatok benyújtását és a mérföldkövek teljesítését; iv) létrehoz egy külső tanácsadó testületet, amelyet meghívnak két, az M18-as és az M32-es időszakban szervezett belső értékelő munkaértekezletre, és két külső monitoringjelentést készít, amelyben javaslatokat és kritikákat fogalmaz meg az M18-as, illetve az M32-es időszakban végzett munkáról.

A 7.4. feladatban, amelynek címe „Minőségbiztosítás és kockázatkezelés”, az AUA (Zöldségtermesztési Laboratórium) mint feladatvezető szisztematikus nyilvántartási és értékelési mechanizmust hoz létre a projekthez kapcsolódó munka nyomon követése és ellenőrzése, valamint a minőségbiztosítási és ellenőrzési tevékenységek irányítása érdekében. Az AUA továbbá megfelelő kockázatkezelési tervet állít össze és hajt végre az egyes feladatok és munkacsoportok előrehaladásának folyamatos nyomon követése érdekében, és időben intézkedéseket hoz a lehetséges kockázatok kezelésére, biztosítva ezzel a projektcélok elérését.